Az elmúlt időben rendes, 8 órás munkarendben dolgoztam. Meg kell, hogy mondjam eléggé kikészített.

Dóri egy hétig állatkerti táboros volt, ami azt jelentette hogy a hét minden napján hajnali ötkor kelt és jött be velem a Nagybüdösbe. Azt viszont élveztük, Ő az  állatok miatt én pedig azért mert sokat voltunk együtt. Aztán volt pár nap amikor sikerült Apjukkal kettesben lelépni Egerbe, naaaaa az nagyon jó volt. Találkoztunk Csillagviharékkal,(istenem, belőlük sosem lesz elég) és azt is megtudtam hogy piszkosul imádom az ómuskotályt.

Mostmeg itt voltak Gábor unokatesójáék. Azt is élveztük, kivéve hogy bekrepált a mosogatógépem így az ennyi ember vendégül látása bonyolultabb volt, mint máskor.

Holnap meg indulunk Hajdúszoboszlóra. Természetesen herpeszem lett, begyulladt az egyik szemem, bemensiztem, az autó kereke is benyomta az unalmast és az olajjal is gondok vannak (vagymi?!). Így hát Ticsitocsival ( enyémautót hívja így Mazsola) megyünk....

Na dióhéjban ennyi.....

Egy hétre leadtuk a csemetéket.

Miénk a ház!!!

A baj csak az az egészben, hogy dolgozni fogunk....Holnap Gáborom ráadásul éjszakás lesz. Egyenlőre elképzelésem sincs milyen lesz este egyedül itthon. Ráadásul úgy elindulni reggel dolgozni, hogy üres a ház.

Na de, állítólag Gábor FŐZ holnap! 

Ma a diófára kötöttük a babot.

A látvány végett oda biggyesztettem egy kaspós Kis Istvánt is.

Kertészkedni azt  tudni kell, kérem szépen....

Azt gondoltam, hogy nincs semmi rémesen izgalmasés titkos dolog ezen a blogon hát kinyitom. Majd pedig tekintettel a munkahelymre feleszméltem és becsukódtam.

Megmagyarázom a paranoiáimat című bejegy.....

Én nem tudom ma mi a csuda van a levegőben, de az bizonyos, hogy mindjárt lebuccolom az íróasztalom. Pedig erőteljes gondolkodási tevékenységet kéne folytatnom, ami már önmagában is megerőltető feladat az éjjel után. De így meg aztán abszolút reménytelennek tűnik.

A kénköves ménkűbe is, de nehezen viselem így vasárnap este, hogy holnap hétfő.

Mostanában minden áldott éjjel ugyanazt álmodom. A főszereplő mindig A PASI és a lényeg is ugyanaz.*pirul*

De legalább álmomban találkozunk, nem igaz?

Azt bírta a májam, hogy csütörtökön azt mondtuk, hogy vasárnap van és elvittük a gyerkőcöket állatkertbe. Most viszont nagyon zavar, hogy nincs itthon a ház ura, és legközelebb csak szerdán lesz vasárnap. Legalábbis ha az én főnököm is áldását adja a dologra.